Az Alkotász műhely kenyér és mindenféle kelt tészta sütésével színesítette a programot és az ételkínálatot. Mindig voltak éhes szájak akik szívesen fogadták akár a reggeli édes és sós péksüteményeket, akár a bográcsközösségekhez kapcsolódóan a bucikat, lepényeket. Sok dolgot kipróbáltunk, volt ami számunkra is újdonság volt, például a kovász és élesztő nélküli lepények vagy a szabad tűzön, vaslapon sütött töltött batyuk.
Már a Győrkőcön is nagyon jó szolgálatot tett nekünk ez a kis rendezvénysátor ezért Somogyfajszra is elvittük és nem bántuk meg, árnyékot adott, ha kellett az esőtől is védett, bár a szabad tűzön való sütés-főzés füstjét is remekül megtartotta amitől a kelleténél illatosabbak voltunk mi magunk is a nap végére :). Remekül megfért alatta a sörpad amin helyet kapott a mobilsütő, a gyúrótábla és minden kellék amire épp szükség volt, a pakolásnál nagy segítség volt, hogy minden eszközt, alapanyagot a használat után raktam is vissza egy nagyméretű táskába amiben a helyszínre szállítottuk.
Először azt terveztük, hogy minden délután sütünk valamit, hogy az ebéd és vacsora közötti "hosszú" várakozást megkönnyítsük, aztán rá kellett jönnünk, hogy reggel is nagyon jól tud esni egy kis langyos vagy épp forró finomság ami a pici mobil sütőnkből kikerül.
Ezért reggel még az antifesztiválozókhoz képest is korán felkeltünk és bedagasztottam egy-egy adag tésztát édesnek is sósnak is.
Amire nem is számítottam, hogy a fahéjas csigának a felnőttek körében akkora sikere volt, hogy másnap fahéjas kalácsot is sütöttem, had jöjjenek elő a gyermekkori hangulatok az ízek segítségével.
Mivel ez egy ilyen hely volt akitől lisztet kaptam, volt akitől mákot, megint más pedig a megmaradt kakaó-fahéj-vaníliás cukor felhasználását tette lehetővé.
Sülnek a mákos-meggyes batyuk amiknek szintén nagy sikerük volt, nem is értem miért nem sütünk nyáron vagy bármelyik évszakban mákos dolgokat, hiszen aki szereti nem csak karácsony környékén eszi szívesen!
Az egész együttléthez hozzá tartozott, hogy a szemét termelését minimálisra csökkentettük. A saját szemetünk kimerült az élesztő vékony műanyag csomagolásában és pár sörös dobozban amit a könnyebb szállíthatóság miatt vettünk. Nekem kicsit bántotta a szemem az utolsó nap beszivárgó burgonyaszirmos zacskók látványa, de ez az én bajom...
Az együttlét fontos kérése volt, hogy mindenki vigyen magának poharat, tányért, evőeszközt stb., volt aki ott helyben a fafaragó műhelyben készített magának tálat, hogy az esti bográcsos vacsorát már abból költse el.
Mi első napra vállaltunk egy bográcsnyi tényői betyárlevest őzhússal. Amennyire itthon csodálkoztam, hogy a katlanban milyen hamar megfő minden, na a szabad tűzön ez már nem megy ilyen simán, főleg ha életem párja a portré festő műhellyel van elfoglalva, mert ilyen is volt.
Előre kirajzolt táblákat vittünk, amin Péterrel együtt haladva tudtak dolgozni az arra vállalkozók.
Péter elindított egy folyamatot ami régóta dédelgetett vágya, ez pedig egy opera parafrázis. Jacques Offenbach- Hoffmann meséit dolgozzuk majd fel. 2019-s Mediawave-n lesz egy előadás belőle.
Minden délelőtt 10-kor megbeszélés volt, mi pozitív mi negatív, miben kell még fejlődni stb. és a ki milyen "műhelyt" csinál aznap, mivel semmiféle papír alapú tájékoztatás nem volt ezért érdemes volt ekkor odafigyelni, hogy tudjuk hol mibe lehet bekapcsolódni.
Volt viaszos batikolás, ilyen gyönyörűségek kerültek ki a gyerekek és felnőttek kezei alól. Készültek illatos textil madárkák, sültek kürtős kalácsok és palacsinták, az erdőben a gyerekek keze által épült egy lombkunyhó, volt fafaragó műhely, szabad mozgás, zsonglőrködés, tájkép festés, portré rajzolás, zenei műhely, tea "szertartás", film vetítés, fotó bemutató beszélgetéssel, spontán táncház és még sorolhatnám mert ahányan részt vettünk mindenki hozott magával valamit amit átadott a másiknak akár egy "műhely" keretein belül akár csak egy beszélgetés alkalmával.
A záróbuli egy részét elmosta ugyan az eső, de a vállalkozóbb szelleműek csak meggyújtották a csepegő esőben is a zárótüzet. Itt rögtönzött zenélés és éneklés alakult ki ami maradandó élményt adott!
A már eső elől bemenekülők szívet melengető improvizált koncerten vehettek részt, kár lett volna kihagyni, mi eredetileg szombat délután indultunk volna haza, de inkább maradtunk még egy éjszakát, jól tettük!
És másnap kora reggel már pakoltunk, ennek is vége lett. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk mire a sátrat is csuktuk össze olyan felhőszakadásban volt részünk, hogy át kellett öltöznünk, de sebaj.
Jövőre veletek ugyanitt!
